A szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt környezeti hatásokról, valamint az esetleges károk kivédéséről és az egyensúlyok helyreállításáról beszélgettünk Garamszegi László Zsolt evolúcióbiológus-ökológussal, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatójával.
Új jelenség Magyarországon a dunai kérészek éjszakai rajzása, amely látványossága mellett a hidakon közlekedésbiztonsági problémát is jelent. A közvilágítás fényeinek csapdájába esve az elhullott kérészek tömegével lepik el az útfelületet. Az ELTE és az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet szakértői közreműködésével „kérészvédő fénysorompó” kerül a hídtest alsó felületére. A világítótestek a víz felületét világítják a kérészek számára vonzó, nagy teljesítményű fénnyel, így csak kis részük repül a hídpálya fölé, rajzásuk látványossággá válik a vízfelület felett.
A Vácrátóti Botanikus Kertben hatalmas, több száz éves fákat, különleges rózsákat, ritka virágokat láthatsz, és hangulatos sétát tehetsz az ősi növényfajok között. A kert már több mint 200 éve kápráztatja el a látogatókat, ami már a műemlék- és természetvédelemi táj minősítést is megkapta. Nem győzzük csodálni!
Garamszegi László Zsolt témája az evolúcióbiológián belül a gazda-parazita kapcsolatok kutatása. A szúnyogoknak nagy szerepe van mint vektoroknak, vagyis közvetítőknek a parazitának a gazdaszervezetbe juttatásához. A beszélgetésben az őshonos csípőszúnyogok számáról, az elmúlt évtizedben megérkezett három új invazív csípőszúnyogról, ezek veszélyeiről volt szó.
Dr. Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológus azt mondja, most mobilos fotók készítésével vagy a szúnyogokat postázva bárki segíthet a veszély felmérésben. „Ezek a Kelet-Ázsiából származó csípőszúnyogfajok új elemek a magyar faunában. Egzotikus helyekről jönnek, egzotikus kórokozókat tudnak hordozni” -- mondja Garamszegi László.
Már a szibériai hóban is megtalálhatók a mikroműanyag-részecskék. Nyártól új időszámítás kezdődik az Európai Unióban, de mit hoznak a szigorúbb előírások? Mennyire készül fel Magyarország, és valójában kell-e félni a műanyagtól? A lehetséges válaszokról Oszkó-Jakab Natáliával, a Művészetek Völgye általános igazgatójával, Pukánszky Bélával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumának tanárával, Vidéki Bianka biomérnökkel, környezetirányítási szakértővel és Záray Gyulával, az Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a Lugas kerekasztalánál.