Média

2015-03-30 somogytv.hu, sonline.hu

A Kaposvári Egyetem Balaton Kutatóintézete és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete két éven át közösen kutatta az emberi tevékenység környezeti hatásait, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusokat a tó déli vízgyűjtőjén. A 400 milliós projekten 75 kutató dolgozott, a zárórendezvényt pénteken tartották az egyetemen.
Báldi András főigazgató a kutatás komplexitásának fontosságát azzal indokolta, hogy a természet és a társadalom egységének megvalósítása nem tud részmegoldásokon alapulni; kizárólag komplex projektek segítségével találhatók meg a fejlődést segítő válaszok.

Báldi András, főigazgató, MTA Ökológiai Kutatóközpont: - Én úgy gondolom, hogy akkor lehet, ha van egy pontos cél, hogy mit akarunk a Balatonnal, halas tavat akarunk belőle, üdülőközpontot akarunk belőle, vagy ki akarjuk zárni belőle az embereket, hogy a vadmadarak vidáman fészkeljenek benne. Tehát, amíg nincs meg erre a döntés, addig nem nagyon lehet eldönteni, hogy a sok lehetőség közül melyiket részesítjük előnyben. somogytv.hu (03.27)
http://www.somogytv.hu/cikkek/107147

2015-03-27 Kertbarát Magazin

Legyen saját kerted! Lehet akár befőttesüvegben nevelt páfrány, balkonládába ültetett saláta, vagy zöldségesládában nevelt tündérkert. Márciusban már szórhatjuk a földbe a magokat, ültethetjük a gumókat,
hagymákat. Kapáljuk, locsoljuk, kitakarjuk a tavalyról maradt veteményeket...
Szerző: Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa

2015-03-27 Kertbarát Magazin

A sárga virágú cserjék hiánycikkek a hazai kertekben. a lombfakadás előtt nyíló, és mindenki által jól ismert
aranycserje (Forsythia) mellett a vegetációs idő nagy részében alig-alig találunk igazán mutatós sárga virágúakat, ezért érdemes rájuk nagyobb figyelmet fordítani. a borbolyákon (Berberis) kívül szinte kivétel nélkül pillangós virágúak fordulnak elő a választékban, mint például az aranyesők (Laburnum), egyes zanótok (Cytisus), a borsócserjék (Caragana),vagy a rekettyék (Genista). Többségük azonban nem játszik mostanában fontos szerepet a magyar kertekben, mintha mostohagyerekek lennének. két kevésbé ismert, mutatós sárga virágú dél-európai cserjére szeretném felhívni a figyelmet, amelyek gazdagíthatnák
a hazai választékot...
Szerző: Kósa Géza

2015-03-27 Kertbarát Magazin

A növények szára adja a növényi test vázát, összekapcsolja a gyökeret és a leveleket, és közvetíti a tápláló anyagokat. A szállításon kívül a szár raktároz is, a bélszövetben különböző tartalék tápanyagok
halmozódhatnak fel. Ne csodálkozzunk hát, hogy az egynyári és évelő növények nem fásodó, lágy szára kiváló élelem is. A módosult szárképletek, mint a gumó (burgonya, karalábé), a hagyma (vöröshagyma) és a gyöktörzs (táró, kasszava), valamint a cukornád szára az emberiség fontos táplálékforrásai közé tartoznak, de a lédús növényi szár mint zöldség sem elhanyagolható jelentőségű...
Szerző: Fráter Erzsébet

2015-03-24 greenfo.hu

Az eseményen kiállítóként részt vett az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a TIT Hajózástörténeti, - Modellező és Hagyományőrző Egyesület és a Zebegényi Hajózástörténeti Múzeum is. A pénteken és szombaton lezajlott rendezvény első napján a szervezett diákcsoportoké volt a terep, míg másnap a helyi lakosságé. Pénteken számos iskolai osztály látogatott el a Faluházba: Szigetmonostorról nyolc osztály érkezett, Pomázról, Budapestről, Visegrádról, Tahitótfaluról és Budakalászról is ellátogattak ide gyerekek.

2015-03-24 greenfo.hu

Az embereket végletesen megosztják a kétéltűek. Kevesek szeretik, a többség undorodik tőlük. Az ellenszenv leküzdésében, és a békák életterének megőrzésében is sokat tett a hazai békamentés atyja Dr. Puky Miklósbiológus. Végzés után rögtön a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomásán (ma MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete) kapott biológusi állást, ahol kezdetben tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd haláláig tudományos főmunkatársként dolgozott. Egyetemi doktori értekezését 1992-ben "Nehézfémdúsulás Anura populációkban" címmel védte meg, PhD értekezését "Kétéltűek természetvédelme Magyarországon" címmel 2005-ben írta.

Oldalak