Média

2015-02-10 szabadban.hu

Hogy működik egy természetes erdő?
Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait.
Őserdő alatt nem csak a mindenki által ismert trópusi (például amazonasi) őserdőket értjük, hiszen a kifejezés olyan erdőt jelent, ahol még sose történt komolyabb emberi behatás, fakitermelés. Egykor hazánk fás rengetegei is ilyen őserdők voltak, de ma már csak egy ilyet találunk Magyarországon: a Kékes Erdőrezervátumot. Erdeink túlnyomó többségében ugyanis erdőgazdálkodás folyik, még a védett területeken is. Gyorsan változó világunkban a társadalomnak, a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek (erdőgazdálkodóknak, természetvédőknek) nagy szükségük van arra, hogy megismerjék az emberi irányítástól, az erdőgazdálkodástól mentes erdők természetes működését környezetünk leromlásának megállítása és a hosszú távú ökológiai fenntarthatóság megteremtése érdekében.
Egy-egy erdőrezervátum fokozottan védett magterületből és védett védőzónából áll. A magterületen minden közvetlen emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki ilyen területeket, amelyek nagy része változatos erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, illetve természetes dinamikát mutat. Az 1990-es években hazánkban is megtörtént az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, és 10-15 területen elindult a részletesebb kutatás is. Ma 63 erdőrezervátumot tartunk számon, ahol a magterületek összesített kiterjedése 3600 hektár. Ez a hazánkban található kétmillió hektár erdőnek a 0,18 százaléka.
A program hosszú távú gyakorlati haszna lehet, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás a mai gyakorlatnál jobban építhet az erdő természetes folyamataira, az erdő spontán felújulására és természetes faállomány-szerkezetére, amelynek ugyanúgy része a famatuzsálem, a kidőlt, vagy álló holt fa, a koronaszintben megjelenő lék, a sok elegyfafaj, mint a nagy gazdasági értékkel rendelkező szálfa.

Január 29-30-án az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezésében gyűltek össze az ország különböző területeiről érkező szakemberek az „Erdőrezervátum-kutatók X. Találkozójára”. Az első napi mini-konferenciának a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Vigyázó kastélya adott otthont. Borovics Attila előadásában beszámolt a fák hatalmas genetikai változatosságáról és ennek klíma-alkalmazkodási jelentőségéről. Ez mellesleg lehetővé teszi, hogy a fatuskókból és a rendőrök által megtalált lopott fából mintát véve az új genetikai módszerek segítségével egyértelműen bizonyítható legyen egy-egy falopás ténye, akár a bíróság előtt is. Brolly Gábor és munkatársai az erdőben uralkodó fényviszonyokat modellezték, miután egy lézeres eszköz segítségével letapogatták a talajfelszínt és a fákat. A résztvevők megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Czájlik Péterről, aki sokat tett az erdőrezervátumok létrejöttéért. Horváth Ferenc bemutatta az erdőrezervátum-kutatás nyomán létrehozott adatbázist, amelynek egy része a nagyközönség számára is hozzáférhető a http://www.erdorezervatum.hu/ internet-címen. Csépányi Péter a december elején történt jégtörések kezeléséről és ennek újbóli bekövetkezését megelőzni kívánó erdőgazdálkodási elvekről és intézkedésekről számolt be. A rendezvény második napján a Gödöllői-dombságban található Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátumot tekintették meg a résztvevők és megismerkedtek a Pilisi Parkerdő Valkói erdészetének törekvéseivel. Ezen a területen is történtek jégtörések decemberben – a találkozó terepi programja keretében a kutatók ezek nyomait mérték fel a rezervátumban kijelölt mintavételi pontok egy részét bejárva.

2015-02-09 greenfo, richpoi.com

Hogy működik egy természetes erdő? - ...Egykor hazánk fás rengetegei is ilyen őserdők voltak, de ma már csak egy ilyet találunk Magyarországon: a Kékes Erdőrezervátumot - írja közleményében a Magyar Tudományos AkadémiaÖkológiai Kutatóközpontja. - Erdeink túlnyomó többségében ugyanis erdőgazdálkodás folyik, még a védett területeken is. Gyorsan változó világunkban a társadalomnak, a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek (erdőgazdálkodóknak, természetvédőknek) nagy szükségük van arra, hogy megismerjék az emberi irányítástól, az erdőgazdálkodástól mentes erdők természetes működését környezetünk leromlásának megállítása és a hosszú távú ökológiai fenntarthatóság megteremtése érdekében. - [T:2] - richpoi.com (02.06)

http://richpoi.com/cikkek/tudomany/hogy-mukodik-egy-termeszetes-erdo.html
http://www.greenfo.hu/hirek/2015/02/05/hogy-mukodik-egy-termeszetes-erdo

2015-02-04 Kertbarát Magazin

Kevés olyan növényt ismerünk, ami a középkortól napjainkig az összes európai kerttörténeti korszakban jelen volt, és folyamatosanfontos szerepet játszott. ilyen a közönséges tiszafa (Taxus baccata) ,amely sokoldalú felhasználhatóságával vívta ki ezt a rangot. A tiszafák közeli rokona és azokhoz hasonló megjelenésű a kertészeti kultúrában sokkal kevésbé gyakori nagymagvútiszafa (Torreya) és az áltiszafa (Cephalotaxus) nemzetség. Többek közt jóval nagyobb magvaikkal különböznek a tiszafáktól, illetve a nagymagvútiszafák tűlevelei jellemzően kemények, merevek és szúrósak, a másiké lágyabbak...
Szerző: Kósa Géza

2015-02-04 Kertbarát Magazin

A cékla, a fejes és kelkáposzta, a karfiol és a karalábé a legkedveltebb zöldségeink közé tartoznak,
kiválóan tartósíthatók, illetve tárolhatók, és jól beépültek a magyar konyhakultúrába. Rokonságukba olyan növények tartoznak, melyek egyelőre nálunk ritkaságnak számítanak, de könnyen nevelhetők, és a
konyhánkban is sikeresek lehetnek...
Szerző: Fráter Erzsébet

2015-02-04 Kertbarát Magazin

Vajon mitől lesz a kert fenntartható? Leginkább attól, ahogy a kertész megműveli. Az alábbi tanácsokat követve elérhetitek, hogy a kertetekben barátságban éljenek a növények, bogarak, madarak és gyerekek...
Szerző: Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa

2015-02-03 Ozonnetwork Egyenlítő; origo.hu

Az Ozonnetwork Egyenlítő című műsorában 2015. február 2-án a Vizes élőhelyek világnapja volt a téma, ahol dr. Puky Miklós és Weiperth András az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai a hazai vizekben terjedő invazív állatfajokról és a hobbi állattartók felelősségéről is beszéltek.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2015.02.02.-a-vizes-elohelyek-villagnap...
...Kiváló hazai példa a márványrák esete, melynek egy példányára Magyarországon először 6 hónapja, Hévíz mellett, Alsópáhokban, egy csatornánál bukkantak az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai. Hobbiállatból betolakodó - - Az angol, német és francia hobbitenyésztők körében manapság egyre népszerűbbé váló rákfaj a hazai akváriumokban is mind gyakrabban fordul elő - innen pedig már csak egy lépés választja el a természetes vizes élőhelyektől. [T:1] - origo.hu (02.02)

Oldalak