Média

2021-03-01 Rádió 1 - Balázsék

Tóth Viktor a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa a balatoni nádas leégéséről beszélt. A nádasok nagy biodiverzitású élőhelyek, önmagában a biomassza pusztulása is probléma. Az intenzív égés a talajban levő élőlényeket és a nádnak a talajban levő szaporító szerveit is megsemmisíti. Az adott területen Fonyód környékén az elmúlt években többször is előfordult tűzeset. A madarak most érkeznek meg és a fészekrakáshoz szükséges anyagok is hiányzanak. Ebből a szempontból nagyon kedvezőtlen, hogy egy nagy összefüggő terület égett le, nem több helyen kis folt.

2021-03-01 MTVA Kék Bolygó

A cink és a réz könnyen megkötődik a biofilmben és a halakon keresztül bejut a táplálékláncba. Záray Gyula professzor a Szamosba jutott nehézfém szennyezésről, arról, hogy mit tehet a vízi világgal a szennyeződés.

2021-02-28 National Geographic - Nyomtatott sajtó
Természet és védelem itthon

Közép-Európában az elmúlt százötven évben 60 poszméhfajból 48-nál mutatkozott egyedszámcsökkenés, a fajok 30 százaléka veszélyeztetetté vált, és négy faj kipusztult. Magyarországon a poszméhfajok fele enyhébb vagy súlyosabb mértékben veszélyeztetettnek tekinthető. A poszméheken kívül más vadméhfajok egyedszámában is jelentős csökkenés mutatkozik immár az 1980-as évek óta, például Nagy-Britanniában és Hollandiában. Sok fajról azonban nincs elég adatunk, főként Kelet- és Közép-Európában nehéz fölmérni a helyzetet” – mondja az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó.

2021-02-27 24.hu, elkh.org, hellovidek.hu, hirbalaton.hu, infostart.hu, welovebalaton.hu, Kossuth Rádió és sok más

A Balatont mára teljesen uraló, idegenhonos kagyló óriási mennyiségben van jelen, és mint kiderült, kiváló minőségű haltáp készíthető belőle. A gazdasági célból tenyésztett édesvízi ragadozókat csak tengeri rokonaikkal szabad etetni, ám a tengeri halliszt egyre drágább, ráadásul egyre több szennyezőanyagot tartalmaz.. Hogy pontosan miről is van szó, arról Dr. Balogh Csillát, a projekt szakmai vezetőjét, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársát kérdeztük.

2021-02-26 egeszsegkalauz.hu

Gondolta volna, hogy egy sünben akár 240 kullancs is lehet? Dr. Földvári Gábor parazitológus (MTA Ökológiai Kutatóközpont) és csapata hosszú időn keresztül vizsgálta a Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat. A laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a sünökön talált paraziták több mint 30%-a pozitív volt borreliára – a Lyme-kórt okozó baktériumra. “
A kullancs egy biológiai vektor – közvetítő –, de természetesen a kullancsban is fejlődik – vándorol, osztódik – a baktérium. A kullancs nem csupán sünből, hanem az énekes madarakból, rágcsálókból is átveheti ezt a baktériumot, és hónapokkal, akár egy évvel később megfertőzhet egy embert” – hangsúlyozta Dr. Földvári Gábor.

2021-02-26 elkh.org, hirbalaton.hu

Az evolúció a biológia központi szervező elve, így az élővilágban lejátszódó valamennyi nagy skálájú folyamat megértéséhez, illetve befolyásolásához szükséges az evolúciós ok megtalálása. Emellett az evolúciós dinamikák – például a természettől ellesett, bioinspirált módszerek – jól használhatók különféle ökológiai, közgazdasági, illetve egyes társadalmi, valamint összetett technikai problémák megoldására, hiszen ezek mind változásra képes, egymással kölcsönhatásban álló, összetett, sokszereplős rendszerek – akárcsak az élővilág.

Oldalak