Az Ökológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorát tagjává választotta az UNESCO alapkutatási tudományos tanácsa

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, akadémikus az UNESCO alapkutatási programját irányító tudományos tanács tagja lett. A tudományos tanács az egyetlen ENSZ-testület, amely alapkutatással kapcsolatos kérdésekben ajánlásokkal látja el a világszervezet vezetőit. Szathmáry Eörs szerint tagságával a magyar alapkutatásokat is elő tudja segíteni, ami világjárvány idején fontosabb, mint valaha.

AZ UNESCO az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, amelyen belül 2005 óta működik a Nemzetközi Alapkutatási Program (IBSP). A kezdeményezés feladata, hogy a felfedező kutatásokat segítse az alapításkor meghatározott négy természettudományos területen (a biológiában, a kémiában, a fizikában és a matematikában). Az IBSP kiemelt célja, hogy az alapkutatási felfedezések támogatása, elterjesztése révén elősegítse azok alkalmazkodását az emberiség életének jobbá tétele, illetve környezetünk megóvása érdekében.

A tudományos tanács mindig harminc tudós tagból áll, akik a világ számos országát és megannyi alapkutatási tudományterületet képviselnek. Szathmáry Eörsöt Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője jelölte a tanácsi tagságra. A mandátum három évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható. Az UNESCO-tól érkezett felkérőlevélben kiemelik, hogy „a covid-19 példátlan korszakában a tudományos tanács fontosabb, mint valaha, hiszen a világ bizonyítékokon alapuló ismeretekért, és az ezeket felhasználó döntéshozatalért kiált.”

„Rendkívül fontos feladatomnak tartom, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel segítsem az alapkutatásokat. Mert bizony védelemre van szüksége, hiszen ha a társadalom nem érti meg, hogy felfedező kutatás nélkül elveszünk a világban, akkor a civilizációnk komoly veszélybe kerül” – nyilatkozta Szathmáry Eörs.

A tudományos tanácsban a világ országainak csak töredéke képviselteti magát, így Szathmáry Eörs szerint a megválasztása egyértelmű elismerés a magyar tudományos közösség számára. A jövő héten tartja az IBSP tudományos tanácsa legközelebbi ülését, amelyen a magyar kutató bemutatkozó előadást fog tartani arról, hogy szakterülete hogyan szolgálja az emberiség javát. Az alapkutatási program egyik legfontosabb feladata, hogy oldja a felfedező- és az alkalmazott kutatás között feszülő ellentéteket, hiszen utóbbi nem létezhet az előbbi nélkül.

A kutatóprofesszor szerint, hasonlóan az evolúcióhoz, nem mindig lehet előre látni, hogy egy-egy alapkutatási felfedezés milyen hatást fog elérni az alkalmazott tudomány világában. Az evolúcióban sem lehet sokszor előre megmondani, hogy egy mutáció milyen módon befolyásolja most vagy később az egyed leszármazottjainak túlélését. De ahhoz kétség sem fér, hogy a világ jelenségeinek minél részletesebb megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerrel nézhessünk szembe a ma még nem is látható jövőbeli kihívásokkal.

Ma már egyértelmű, hogy a felbukkanó fertőző betegségek gyökerében nagyon súlyos ökológiai problémákat is találunk. Az ember felelőtlenül használta a környezetet, nem kis részben azért, mert nem álltak rendelkezésre azok az ökológiai ismeretek, amelyek ennek veszélyeire figyelmeztethették volna, vagy ha igen, akkor inkább nem vettek ezekről tudomást. Az evolúciós kutatások a kórokozók fajok közötti átugrásáról is hasznos előrejelzésekkel szolgálhatnak, de mindehhez kiterjedt monitoringrendszer kiépítése, és a releváns alapkutatások jelentőségüknek megfelelő egyidejű támogatása szükséges. A megelőzés itt is jobb lenne, mint a kezelés, már csak azért is, mert noha az előbbi is drága, de sokkal olcsóbb, mint az utóbbi.

„Mi, az Ökológiai Kutatóközpont kutatói már évek óta igyekszünk felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy az egészségügyi és társadalmi problémák elválaszthatatlanok az ökológiai tehertételektől – folytatja Szathmáry Eörs. – Ezért mindenképpen szót fogok ejteni az előadásomban arról, hogy a covid korántsem az utolsó járvány, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie. Annak érdekében, hogy a következő kórokozó ne okozhasson ekkora világjárványt, már most el kell kezdeni a megelőzést, amely elképzelhetetlen az ökológiai és evolúciós kutatások nélkül.”