Bárány Róbert Díjat nyert Rádai Zoltán

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága Irányító Testülete a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek erkölcsi elismerésére és anyagi támogatására Bárány Róbert Díjat hozott létre 2021-ben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz ( ELKH) tartozó kutatóközpontoknál és önálló kutatóintézeteknél, valamint a Támogatott Kutatócsoportok Irodájánál kutatói munkakörben foglalkoztatott fiatal kutatók közül a legérdemesebbek szakmai munkájának elismerése céljából hirdette meg az ELKH Titkárság 2021. évre a meghívásos jellegű pályázatot.

Az Ökológiai Kutatóközpontból Rádai Zoltán az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport kutatója elnyerte a Bárány Róbert díjat kiemelkedő kutatómunkája elismeréseként.

A nyertes pályamű:
Eltérő egyedfejlődési sebességű életmenetek fiziológiai és evolúciós háttere és költségei

A pályamű 6 publikált cikket foglal magába, amelyek központjában az ún. kohorsz szétváláshoz köthető alternatív egyedfejlődési stratégiák háttere és következményei, valamint az egyedfejlődés fiziológiai költségei állnak, életmenet elméleti perspektívából vizsgálva.

Az életmenet elmélet célja, hogy megértse a kulcsfontosságú (fitnesz-kapcsolt) jellegekben megfigyelt változatosság mögöttes okait és következményeit. Ezen változatosság több szinten, fajok közt és fajokon belül is megvalósul, a természetes szelekció útján megjelenő adaptációk révén, mely folyamat egyik eredménye a fajok, vagy populációk közti egyedfejlődésbeli változatok fixálódása. Jelentős szerepet játszik az egyedfejődési plaszticitás is a fajokon és populációkon belül, egyes esetekben jelentősen eltérő egyedfejlődési útvonalak létrejöttéhez hozzájárulva. Ennek egyik példájaként hozhatók fel az ún. kohorsz szétválás egyes esetei, melyekben adott mechanizmusok az egyedfejlődési utak elágazásához vezetnek az adott korcsoporton belül. Noha a múltban számos tanulmány tett kísérletet ezen mechanizmusok azonosítására és azok populáció dinamikai hatásainak megértésére, mégis meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk a kohorsz szétváláshoz köthető fokozott egyedfejlődési sebesség egyedszintű következményeiről. Ennek vizsgálatát sikerült megvalósítani egy választott modell organizmus (pusztai farkaspók) esetében. Összességében a tanulmányok rávilágítanak a fiziológiai költségek és életmenet jellegek közti negatív csereviszony rugalmasságára a tekintetben, hogy adaptív plaszticitásos esetekben nem törvényszerű a megjelenésük. Ebben jelentős szerepet játszhat az erőforrás (pl. táplálék) elérhetőség és az egyedfejlődési stratégia-függő megszerzési és allokációs mintázatok, melyek nem csupán a fontos életmenet jellegeket, de azok egymás közti kapcsolatát is befolyásolják. Annak megértése, miként lehetnek képesek az élőlények a fokozott egyedfejlődési sebesség feltételezett költségeit mérsékelni, segíthet egy pontosabb kép felvázolásában az egyedszintű fejlődési sebességbeli változatosság hátteréről és következményeiről.

Gratulálunk a díjazottnak!